Testamentum – készülő TV film

Televízió és streaming szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet.
A Televíziós Döntőbizottság Meggyes Krisztina, Csibi László és Surányi András rendezésében készülő alkotásoknak ítélt meg támogatást.

Forgatókönyv: Surányi András
Producer: Dr. Nagy Endre

– szinopszis –

Filmünk New Yorkban és két idősíkon játszódik: napjainkban és a negyvenes évek első felében.

Sztojkovics, az extravagáns művész és színházi rendező új lakásba költözik, az épület évtizedeken keresztül egy agg művészeket pártoló alapítvány tulajdonában volt. Beköltözése után a férfi egy elfalazott helyiségre bukkan a lakásban. Miután kíváncsiságtól hajtva áttöri a falat egy hetven éve érintetlenül hagyott fotós-műteremre talál, ahol megtalálja a lakás régi tulajdonosa Paul Alter feleségének, Miminek a naplóját. Sztojkovics olvasni kezdi a naplót, Mimi története megelevenedik.

A filmben kizárólag „Mesternek” nevezett magyar zeneszerző (Bartók) és felesége, Gitta, megérkeznek az Egyesült Államokba, ahol emigránsok ezreivel együtt karanténba zárja őket a hatóság; az USA az enyhe paranoia jeleit mutatja, a Bevándorlási Hivatal gyanakodva tekint minden migránsra. A kellemetlen helyzetből a Mimi társaságában érkező Paul menti ki a párost; Paul a Mester amerikai impresszáriója, Mimi a szárnyait bontogató tehetséges fotós. Mindketten nagy rajongói a Mesternek, aki a kortárs zene legnagyobb élő alakja, valóságos világsztár.

Paul egy otthonosan berendezett lakásban helyezi el a házaspárt. Hangsúlyozza, hogy a Mesternek szerzett állást a Columbia Egyetemen, illetve egész évre szóló koncertkörutat is szervezett számukra; a Mester mindig együtt lép fel Gittával, aki nem csak felesége és tanítványa, hanem múzsája is egyben.

Paul egy partit rendez a lakásán a Mester tiszteletére. A Mester nem érzi jól magát, ennek nem annyira fizikai mint inkább szellemi okai vannak, szinte menekül az általa dekadensnek tartott társaság elől, bolyongani kezd a házban és rábukkan Mimi fotós műtermére, arra helyiségre, amit Sztojkovics fog felfedezni hetven évvel később. Mimi és a Mester első négyszemközt zajló beszélgetése megalapozza későbbi kapcsolatukat; problémáik különbözőek (Mimi egy rossz házasság csapdájában vergődik, a Mester kiszolgáltatottnak érzi a helyzetét), közös vonásuk a létbizonytalanság; a két művész azonnal megtalálja a közös kapcsolódási pontokat. Ez egyikük partnerénél sem arat tetszést. Paul megítélése szerint a szenzitív felesége fölöslegesen terheli a Mestert a szokott bolondságaival, Gitta pedig a leendő vetélytársnőt látja a fiatal nőben. A parti után Paul világosan kifejti Miminek, hogy őt egy pillanatig sem érdekli a Mester lelkivilága, kizárólag azt tartja szem előtt, hogy a koncertkörút bevétele mennyit hoz majd a konyhára.

A Sztojkovics fémjelezte közjátékban a férfi egy modern, zenés-táncos darab feldolgozására készül a Brodway egyik színházában. (a színpadra állítandó mű Bartók Csodálatos mandarinja). Ahogy Mimi naplóján keresztül kibontakozik előtte a nő és a Mester egyre bensőségesebb kapcsolata, úgy értékeli át magában fokozatosan a Csodálatos mandarin művészi üzenetét.

Hónapok telnek el, a Mester turnéja teljes kudarc, a koncertekre alig lehet eladni a jegyeket, a Mester és Gitta szinte üres padsorok előtt játszanak. Paul egyre nehezebben viseli a kudarcot, ideges Mimivel kiabál, aki egyre magányosabbnak érzi magát Paul mellett és hosszú hónapok után először felkeresi a Mestert a Columbián. Újabb találkozásuk egy „titkos” Mester és Tanítvány kapcsolat kezdete. Mimi éppen azokat az értékeket fedezi fel az idős férfiban, melyek hiányát szenvedi Paulban. A Mester egy hozzá hasonlóan érzékeny műszer, ami nem csak a háború sújtotta világ, hanem a szűkebb környezete rezdüléseire is reagál.

Paulnak határozott elképzelései vannak, hogy lehet a Mestert befuttatni Amerikában, de a terv kivitelezése megakad a Mester ellenállása miatt. A honvágytól gyötört férfit nem érdekli Amerika, az újabb koncertek, a lemezeladások, kizárólag az alkotásra koncentrál; egy új darabon dolgozik, melynek az Európai requiem címet adja. Meggyőződése szerint az európai kultúra, a nyugati világszemlélet hanyatlik, a világ apokaliptikus állapotban van, a művészet helyére a tömegkultúra lép és a kultúrát felváltja a civilizáció.

Miután Paul számára világos lesz, hogy a Mester fölött nincs többé hatalma, taktikát vált és rábeszélés, meggyőzés helyett drasztikusabb eszközökhöz nyúl. Felmondja a házaspár bérleményét és Mimit eltiltja a Mestertől. Pault a hitelezői szorongatják, a Mester sikerének köszönhető bevételekből akarta rendezni a kifizetetlen váltóit, de terve kudarcba fullad a férfi passzivitása miatt. Paulnak a fokozódó dühkitöréseivel csak annyit sikerül elérnie, hogy Mimi és a Mester kapcsolata titokban folytatódik…